Az univerzum egyetlen atomban
The Convergence of Science and spirituality
A tudomány és a spirituálitás kapcsolata
szerző/Őszentsége a XIV. Dalai Láma
fordító/Barcza Zoltán
szaklektor/Szathmári Botond
203 oldal
puha kötés
A Tan Kapuja és Bódhiszattva Kiadó
3500 Ft
Előszó
Általában szokás egy könyv előszavát azzal kezdeni, hogy különleges olvasmányt tart a kezében az olvasó. Más kiadványok esetében nem tisztünk megítélni e kezdőmondatok érvényességét, de most minden felelősséggel kijelenthetjük: különleges könyvet tart a kezében a Tisztelt Olvasó. Nem feltétlenül csak arról van szó, hogy a 14. dalai láma egy korábban kiadott művét olvashatjuk, hiszen Őszentségétől legalább két tucat könyv jelent meg magyarul az elmúlt két évtizedben részben saját nagy ívű gondolatait, tanításait, világszemléletét közvetítve, részben a vele készült változó minőségű beszélgetések, riportok sorát közreadva.
Ez a könyv a gyakorlati-elméleti tudomány és a vallás vagy inkább a spirituális szemlélet összevetését, merészen mondhatjuk, azok egymást kiegészítő voltát tárgyalja, és egyben ezt az összekapcsolást a jövőre nézve bátorítólag ajánlja is. Általában nincsenek arra vonatkozóan biztos támpontok, hogy mi volt előbb az ember, az emberiség életében, a dolgok megfigyelése, rendszerezése, következtetések levonása, vagyis a tudomány máig alkalmazott módszerei, vagy az emberi élet mibenlétének, értelmének, céljának és lehetőségeinek vizsgálata, magyarázata, vagy mondhatnánk azt is, útmutatója, azaz maga a vallás.
E két ág hosszú ideig – mint egy szép hajfonat – összefonódva és egymást kiegészítve, illetve magyarázva, bizonyítva nyilvánult meg, mint létezésünk szilárd alapozása, bárhonnan is eredeztetjük azt. Később a tradíció magyarázatának, gyakorlatának kisiklásai okán, valamint a materialista szemlélet túlsúlyba kerülésével ez az egyensúly megbomlott, és egymást tisztes távolból figyelő gyanakvássá, majd egymás kikezdésévé, gúnyolásává, támadásává változott. Ennek a folyamatnak talán legdrámaibb megmutatkozása az uralom és a szakralitás, vagyis a szív központi energiájának megromlása, a tiszta tudatállapot hasadása, ami napjainkra (jó ideje már) az uralom teljes szétzilálódását, korrupcióját, immoralitását hozta magával, valamint a tradíció képviselőinek, vagyis az egyházaknak, tanítóknak, papoknak és más spirituális „megmondóembereknek” a köz szemében megnyilvánuló hiteltelenségét.
Ez a könyv a 14. dalai láma – mint a tibeti hagyomány egyik letéteményese és egyben korunk egyik leghitelesebb szívbéli tanítója is – tudománnyal kapcsolatos gondolatait és tapasztalatait osztja meg az olvasóval, legyen az Dharma-gyakorló vagy bármely vallás, nézőpont követője. Őszentsége talán szerencsétlen/szerencsés sors- és élethelyzetéből adódóan nagyon fiatalon meg kellett, hogy ismerkedjen a tibeti tradíció mélyreható tudása mellet az emberi élet és az uralkodás húsbavágó realitásával is. Valószínűleg ez a drámai folyamat készítette fel őt arra, hogy feladataiból adódóan különösen rendkívüli nyitottsággal, toleranciával, emberszeretettel szemléje világunkat, benne az érző lényeket és ezen belül kiemelt figyelemmel a tudomány helyzetét is.
Már uralkodásának elején nagy érdeklődéssel kívánkozott tudósokkal beszélgetni, megismerni tudományukat és összehasonlítani a buddhista Dharmában meglévő kompetenciákkal. Ezt a kapcsolódást a későbbiekben jól megszervezett és jeles tudósokat meghívó kerekasztal beszélgetéseken folytatta tovább, amely beszélgetésekről több film és leirat is készült. A hagyományos tudományos megfigyelések és következtetések iránti érdeklődése mellett Őszentsége figyelme a későbbiekben különösen a teremtés, a létezés, az anyag láthatósága és láthatatlansága felé fordult. Továbbá az atomrészecske-kutatás, a hologram, a kvantumtudományok, kvarkok valamint a végtelen világmindenség mint létező vagy nem-létező, önmagába zuhanó megállapításait, felvetéseit firtatta és vetette össze az ősi filozófiákkal és a Dharma vagyis az Örök Tan tanításaival. Ezek a kérdések – különböző felvetésekkel – nagyon régóta foglalkoztatják az emberiséget, de megnyugtató objektív válaszok nem születtek és nem is fognak születni, mert a végső igazság meglátása rejtett dimenziókban csak egyéni úton tapasztalható. Hiteles tudós csak az lehet, aki a spirituális dimenziókban is otthonos, és ez az egység a művészre és a művészetre is érvényes. A teremtő, a teremtés és a teremtett egészéből, egységéből, pillanatnyi folyamataiból állnak össze a megvilágosodás és a tudomány szinte extatikus pillanatai. A fent említett tudományágak legjelentősebb kutatóival rendszeresen találkozott és találkozik ma is a dalai láma, hogy megvitassák az analógiák és egyezések gyakorlati és elvonatkoztatott megállapításait.
Mindenképpen figyelemre méltó, hogy korunk egyik leghitelesebb emberi lénye, Őszentsége a 14. dalai láma gondolatait olvashatjuk ebben a könyvben a spiritualitás és a tudomány összetartásáról. Ez irányú nyitottsága és őszintesége szinte egyedülálló, de elismerő tisztelet illet más spirituális tanítókat is, akik ezen az úton járnak.
Természetesen – mint a könyvből is kiderül – sok a megválaszolatlan kérdés mind a két szemléletben, ami valójában egy, és vannak markáns nézetkülönbségek is, de a folyamatos eszmecsere szükségszerűsége, a nyitott szívű hozzáállás emberszerető tudósok és az emberi tradíció hiteles képviselői között mára egyértelműen látható. Ez a közös munka a spirituális értelemben vett felszabadultságunk szempontjából is nagyon lényeges, mert egyben bizonyosságunk is, vagyis nem kell, hogy a ráció és a „hit” egymásnak feszüljön, mert nemcsak hogy közös pontjaik vannak, hanem a gyökér azonos. A szép hajfonat újrafonása egy harmadik szállal kell, hogy kiegészüljön és beteljesüljön, az együttérző szeretet szálával, ami egyben összekapcsoló ügyes módszer, nemcsak mint minden vallás, tradíció alapja, hanem egy erős kötelék is lehet a látszólagos ellentmondások között.
A megválaszolandó tudományos és spirituális kérdések kusza, nehezen átlátható bozótjából csak egy dolog emelkedik ki szálfaként: Ember, légy együtt érző! Nincs más választás, és óriási a felelősséged, hogy élj elsősorban a hagyomány módszereivel, útmutatásaival, a világmindenséggel analógiában levő, de a látásod elhomályosulása miatt szem elől tévesztett belső tudatosságod megtalálásával és ebből adódóan intaktságával, valamint a tudománynak az emberiség javát szolgáló felhasználásával, és azonnali együttérzéssel és felelősséggel minden érzőlény iránt.
Nem állítható, hogy új gondolatok ezek, de semmivel sem közhelyesebb, mint amikor az édesanya reggel ezekkel a szavakkal bocsájtja útjára gyermekét: Vigyázz magadra! … és este magához ölelve, ezzel fogadja: de jó, hogy megérkeztél, mit tanultál ma? Mindennel el kell számolnunk, és mindennek megvan a maga következménye. A következmények, a karma feloldható félelmében segít a tudomány és a szeretet találkozása, és születik belőle a Bölcs, tiszta tudat-természetű ember. Ebben a felismerésben lesz segítségünkre ez a könyv minden bölcsességével, tisztaságával, szeretetével és gyermeki naivitásával együtt. Kívánjuk, hogy ez a könyv is váljon minden érzőlény javára, függetlenül attól, hogy már a szellemi ösvényen jár-e vagy csak a jövőben fog rálépni.
Hendrey Tibor
a Sambhala Tibet Központ alapító elnöke
Karsai Gábor
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora